mostanában...

... hétvégi blogger lettem. Hétköznap munka után már se kedvem, se erőm írni ide, viszont pörög az agyam, ezért néha összegyül valami írnivaló. A gond csak az, hogy nem vagyok képes egy egész bejegyzés erejéig koncentrálni, ezért leginkább csak kusza gondolatok összevisszasága kerül lejegyzésre. Ez a videó nagyon jól illusztrálja, mi megy végbe a fejemben: The External World. Ez kicsit zavar, de szerencsére nem létfontosságú, a munkában oda tudok figyelni 8 órát, a többi meg nem számít (igazán/sajnos/még/csak nekem, de megszoktam együtt élni vele).

Mostanában nagyon sok tech hírt olvasok, teljesen ilyen irányba tolódott el a hangsúly, néha jó lenne reflektálni rá, nem tudom miért. Pedig a nagyvilágban igazán komoly változások mennek végbe, lásd az Észak-Afrikai eseményeket. Egy gondolat ezzel kapcsolatban, amin rágódom egy ideje, hogy mi is a szerepe a technikának ezekben az eseményekben. A dolog úgy tűnik, mintha a technika segítségével vívták volna ki a függetlenségüket az emberek, de én eljátszom azzal a gondolattal, hogy inkább csak a technika (illetve technium, ez az egész gondolatsor a Kevin Kelly What Technology Wants könyvében (és leginkább a hozzá kapcsolódó blogban, mert én azt olvastam sokat) leírtakkal rezonál, miszerint leginkább a technika mint önálló entitás fejlődik, mi (emberek) csak egy eszköz vagyunk ebben a folyamatban) szerzett néhány millió új szolgát/követőt/klienst. Egyesek szerint, az egész fejlődés, amit most tapasztalunk, leginkább a népesség növekedésének köszönhető, minél több agy dolgozik a feladatokon, annál hamarabb jön a megoldás, minél több vásárlónak lehet eladni a termékeket, annál többet kell fejleszteni azokat, stb. Talán ezért érvényes még Moore törvénye (és a rengeteg párhuzamos törvény, ezen a héten volt pl. egy érdekes hír Bell törvényével kapcsolatban) és képes fejlődni a számítástechnika ilyen elképesztő sebességgel. De meddig? Azt hiszem, nem fizikai vagy technológiai korlátai lesznek a fejlődésnek, hanem energetikai. El fog az olaj fogyni és akkor nem lesz áram, amivel meghajtsuk a rengeteg kütyüt, amit addig felhalmozunk. Valószínűleg nem lesz vége a világnak, csak szimplán visszamegyünk a 20. század elejére, csak az utcalámpák napelemesek lesznek, otthon meg max egy hűtőre meg egy mosógépre fogja futni áramból. Nem lesz tévé és számítógép, meg mobiltelefon se és akkor nem kell gondolkodni, hogy mit csinálnak az arabok a frissebb demokráciájukkal. Egyébként számomra az a legérdekesebb kérdés, hogy vajon milyen választ adnak arra a kérdésre, hogy miért segített többet egy szilikon völgyi huszonéves entreprenőr (aki ráadásul valószínűleg zsidó származású, bár lehet, hogy nem, annyira nem érdekel az a figura, hogy utánanézzek, de a neve mindenképpen jellegzetes) többet a forradalom-csinálásban, mint Allah?

Néha elgondolkodom, hogy a nagy tech cégek miért nem vállalnak aktívabb szerepet az energia probléma megoldásában? Ők vannak úgy el az innovációs képességükkel és ők fognak a legtöbbet bukni, ha tényleg beköszönt az energia krízis. Persze, a vezetőket nem érdekli, nekik valószínűleg lesz pénze elég napelemre a kis magánszigeten, de azt hittem, egyesek már kinőttek a kinek van több pénze versenyből. Billy G egészen komoly jelét adja annak, hogy foglalkozik a problémával, meg a Google is nyilvánosan támogat ilyen természetű kutatási projekteket, sőt, mintha nekik is van belső projektjük ezzel kapcsolatban, de hol van a többi, az Apple (igen, mostanában minden róluk szól, ezért kerültek első helyre), az IBM (na talán még ők azok akik valamennyire komolyan veszik ezt), az Intel, a Microsoft, a Facebook, az Oracle, a Facebook, a Yahoo (na jó, nekik éppen az életben maradásért kell küzdeni) és a többi? A legkomolyabb hír az, hogy jó északra telepítik az adatcentereket, hogy kevesebbet kelljen hűteni. Persze, igazából tényleg nem az ő feladatuk megoldani ezt a problémát, de hát ha a nép olyan hülye, hogy nem látja a veszélyt és nem veri ki a politikusokból, hogy komolyan foglalkozzanak ezzel, akkor ki fog lépni? Persze, egyes országok azért elég jól állnak, főként az európaiak, de még a tendenciák sem adnak igazán okot a bizakodásra.

Ha a technium tényleg megállíthatatlanul fejlődik, akkor előbb-utóbb meg kell oldja ezt a problémát és elvileg minél több ember életben tartásával, hogy legyen hajtóerő/vásárlóerő. Ha ezt megoldja, akkor azt hiszem, egy újabb hívőt talál ez az elmélet, addig csak kétkedő maradok... Persze lehet, hogy teljesen más irányból jön majd a megoldás, Venter tényleg feltalálja majd a szuperalgát, de állítólag a 21. század amúgyis a biológia évszázada lesz.

Addig viszont azt kéne megjósolni, hogy mennyi ram lesz az iPad2-ben. Szerintem ha komolyan veszi magát az Apple, akkor tesz bele 2-t, tekintve, hogy mire megjelenik, már tele lesz a piac 1 gigás tabletekkel (igaz, azok többe is fognak kerülni, lásd az elemzéseket, hogy miért olyan olcsó az iPad). A két magos proci az egyértelmű (a négy magos még valószínűleg nagyon sok áramot zabál).

Egyébként vicces, de eszem ágában sincs semmi ilyen "i" vagy egyéb kütyüt venni, annyira még nem vagyok netfüggő, meg szerencsére a személyes email forgalmam is szinte nullára csökkent. Persze, lenne egy bizonyos haszna, de ahhoz túl szétszórt vagyok... ezen kéne segíteni valahogy.

Ja izé, többet nem lesz filmplakátolás, most éppen ízléstelennek érzem...

watson

Az IBM már bejelentette, hogy a Nuance-al együtt két éven belül piacra szándékozzák dobni Watsont. Watson egyik nagy előnye, hogy centralizálni lehet a tudását, egyetlen helyen kell beönteni a sok cikket, információt, netalán valamilyen szemantikusan rendszerezett információt is és mindenki (aki kifizette a pár milliócskát) részesül a lávból. Számomra ez egy érdekes kérdést vet fel. Ha minden friss orvosi cikket betáplálnak Watsonba, nem-e veszi át az orvosi folyóíratok helyét? Mondjuk úgy minden szinten. Egy idő után fontosabb lesz, hogy egy eredményről Watson előbb tudjon, mint az orvosi társadalom, mert minden perc előny életeket menthet, akkor megjelenik a Watson API és előbb fogják a tudást leprogramozni, mint a cikket megírni. De lehetne akár használni impakt faktor számolásra is, hány kérdésben lehetett egy cikket felhasználni, hány életet mentett a benne található információ, mennyire újszerű a többi cikkhez képest, egészen ideális plágium detektálási platform lesz. És persze megejelnik egy idő múlva a Watson SEO is, hogyan írjunk olyan cikket, hogy minél magasabban szerepeljen a Watson keresési találatai között, bizonyos kulcsszavak keresésekor. Egy ilyen technológia akár fekete lyukként is működhet majd, minden tudást magához vonzva, egyben felgyorsítva is a tudás termelését. Meglátjuk mi lesz belőle, ha sikeres lesz, talán minden tudomány és egyéb terület kap egy Watsont.

watson

Szóval akkor Watson megverte Kent és Bradet Jeopardyban. Jó lenne írni erről valami értelmeset, de van is, meg nincs is kedvem hozzá. Nem tudom összeszedni a gondolataimat elég koherens formába, hogy érdekes is legyen és főleg értelmes is ez az egész, igazából már semmi tétje nincs, szerintem akit érdekelt ez a téma, az már elolvasta amit el lehetett, vagy mégsem, fene tudja.

Szóval Watson egy számítógép, sőt, szuperszámítógép, rengeteg hard diszkkel, 15 terabájtnyi rammal és 2880 POWER7 maggal, vagy másképpen, 100 darab POWER750 szerver, 1 millió dollár összértékben. Nem tudom, mennyire felel ez meg 1000 darab 1000 dolláros gépnek, talán nincs egy nagyságrendnél több eltérés azért. Ha Moore törvénye fennáll még 15 évet, akkor az pont elég lesz, hogy egy asztali 1000 dolláros gép elérje ezt a teljesítményt. Egyesek szerint még 10 év van Moore törvényében, de én optimista vagyok és azt mondom, hogy kibírja még legalább 15 évig, persze egy cseppet sem tudom jobban megindokolni az optimizmusomat, mint, hogy ha már 50 évet kibírt a dolog, akkor már 15 igazán nem kéne gondot okozzon. Ráadásul már rengetegszer jósolták, hogy vége a bulinak, aztán mégsem, szóval 18 hónaponta duplázunk procit meg memóriát, ez a lényeg.

Ken és Brad a legjobb Jeopardy játékosok, rengeteg dollárt nyertek, igazából futná nekik egy-egy Watsonra, ha mondjuk gyakorolni akarnának és csak a hardvert kéne megvegyék, de valószínűleg megvárják, amig lemegy az ára, akár ingyenes is lesz. Ken könyveket meg blogokat ír, agyi játszadozás témában, Brad meg a színészettel kokettál.

Watson meg lemosta őket a Jeopardyban, bár az első és az utolsó kör némileg szoros volt azért.

Watson 18 hónap múlva kétszer olyan gyors lesz mint amilyen gyors most, vagy fele annyiba fog kerülni. Persze, lehet, hogy nem, de hozzávetőlegesen.

Mire jó ez az egész? Szerintem a legfontosabb tanúlság az, hogy meg lehet csinálni, nem találtak fel semmi kimondottan óriási dolgot, 25 ember beleölt 4 évet és megcsinálta. Szerintem 2-3 éven belül a Google és a Microsoft is simán megcsinálja ugyanezt, ha egy nem okosabb Paget, vagy Brint, vagy Gatest, vagy Allent. Az Apple a 60 milliárd kézpénzből, ami állítólag bármikor rendelkezésükre áll 60 ezer Watsont vehetne. Nem hiszem, hogy lesz még tévés Jeopardy, amelyben gépek fognak versengeni, akár gépekkel, akár emberekkel, nem igazán látom már értelmét, ezt az egész Jeopardy cuccot tényleg csak egy PR akciónak kell tekinteni, soha nem volt tét a Jeopardy. A Kasparov 97-es legyőzése sakkban sokkal inkább tét volt akkor, ma már mindenki tudja, hogy az iPhone-jával olyan ismeretekre tehet szert, amelyekre nem is gondolt, amikor nekifogott brózolni (a Wikipédiát, leginkább).

Talán már 5 éven belül, de 10-en belül biztosan fel lehet az egészet skálázni úgy, hogy mindenki hozzáférhessen egy Watsonhoz, a weben keresztül, ingyenesen, vagy nagyon olcsón.

20 év múlva össze fog jönni a Turing teszt, már csak a natural language generation és discourse modelling részeket kell megírni. Ezek amennyire tudom, kevésbé kutatott témák, kicsit többet bele kell tegyen majd az a csapat, akik ezzel fognak foglalkozni, de szerintem nem lényegesen nehezebb feladat mint a question answering.

Addig szerintem ki is találják, mit kezdjenek ezzel az egésszel, ma már vannak példák arra, miért lenne jó a gépeknek egyre jobban megérteni az embereket, ha a Facebook gépi intelligencia segítségével csak 1 dollárral többet tudna kisajtolni minden egyes felhasználójából, máris lenne 500 millió dollárja kutatásra.

Reméljük, addig nem robbantjuk fel magunkat...

watson

Az utolsó kör elég szoros lett, de azt is megnyerte Watson, így a teljes játékot is. W-O-W

watson

Huh, a tegnap esti körben Watson lemosta Kent és Bradet, kicsivel több mint 25000-el vezet.

watson

Wow, a tegnap esti első forduló után a tabella állása: Brad: 5000, Ken: 2000, Watson: 5000. (wiki)

azt elfelejtettem...

... írni, hogy már nem dolgozom az egyetemen, hanem a Gameloftnál, iPhone játékokat programozunk...

gyergyó

Gyergyóban nagyobb Kauflandot építettek, mint Kolozsváron (igaz, ott kettő van), de azért az húzós, hogy leköröztük Kolozsvárt, jee. Már csak egy csillagvizsgáló hiányzik... meg egy úszómedence... meg egy opera... Adhatunk cserébe egy-két sípályát. Meg a Matyi szobor helyett egy nagyon neó, neon zöld Kossuthot.

ó je

Na, a Kepler feladta a leckét.


Az ARCA meg nekifogott tévéset játszani a weben, remélem részletesen beszámolnak majd arról, hogy haladnak a szuperszonikus repülőjük fejlesztésével. Szerintem azért legvalószínűbb, hogy az Astrobotic fog nyerni, vagy esetleg az oroszok, vagy az MIT, de valószínű, hogy néhány csapat akkor is kipróbálja amit fejlesztett, ha már nem jár a sok millió a Google-től. Nagy lesz a sürgés-forgás a Hold körül 2013-ban (lásd még Chandarayan 2 és Chang'e 3).