Dolgok

Mostanában nagyon elment a kedvem a blogolástól, legalábbis attól, ami itt megy most. De ma sikerült meggyőznöm magam, hogy nem másnak írom a blogot, én meg szeretem a lükeségeket.

Kalligráfia. Szombaton voltam a Nemzeti Galléria Kolozsvár Chapterében (olvasd Bánffy palota, sosem tudtam mi is a hivatalos megnevezése) egy koreai kalligráfus kiállításán, ugyanazokat a cuccokat tették ki, amik a nagy megnyitón voltak múlt tanév végén, csak most a tanárnő némi magyarázatot is fűzött hozzájuk. Rámsózta a fényképező gépét és nagyon élveztem kattogtatni, lehet kéne egy 5 megapixeles imidzs stabilizálós szappantartót beszerezni, nemsokára úgyis megyek egy olyan helyre ahol érdemes lesz kattogtatni. Egyébként érdekes arra gondolni, hogy egyesek negyven évet képesek eltölteni az írásuk tökéletesítésével, hogy sikerüljön egyszer tökéletesen leírni egy 10 szótagú szöveget. Nálunk ilyen soha nem lesz, az európai ember túlontúl siet az élete kiteljesítésével.

Jó dolgok. Ezen a Chris Moyles sóbeli részleten egy fél órát kacagtam. Sajnos nem találok semmi online videót arról, hogy milyen is lehetett amikor az a Dan a hooverrel Scott Millst látogatta, hallgatni nagyon poénos volt mindenesetre. Ezen az xkcd comicon pedig azóta is kacagok, mind azon filózok, hogyha véletlenül egyszer mégis eljutok a tézis írásig, hogyan tudnám beleszőni.

Azon gondolkodom, hogy vicces mesterséges intelligencia kutatási hírbloggá kéne alakulni, akkor legalább lenne értelme rendszeresen írni ide. Amúgy sincs kedvem semmit magamról írni már nagyon rég, de letörölni sem akarom. Mindenesetre három nap van még a Darpa Grand Challengeig, online is lehet majd követni a roncsderbit. :)) Na jó, kicsit bővebben, szóval ez arról szól, hogy egy mesterséges intelligencia által vezetett autó mennyire tud városi környezetben közlekedni, sivatagban, 100 kilómétert már simán el tudnak vezetni. Tippem szerint egy autó sem fogja kibírni idén. :))

Koreai

Ha esetleg valaki szeretne tanulni koreait és Kolozsváron él, esetleg pár kulturális rendezvényt látogatna meg szívesen, nézzen el a Koreai Kulturális Centrum frissen megnyilt honlapjára.

Aki pedig illusztrált HTTP hibakódokat akar látni, kattintson ide.

Rajzi

Egologo

Akárki is szerkeszti most az egologot, nyugodtan levehet engem is, úgysem olvastam. Ha akar, bent is hagyhat, mert ha már publikussá tettem a blogomat, bárkinek bármilyen rss nyalábba joga van belefoglalni a blogom rssét. Kedves Blogger szerkesztők, egyébként hogy merészeltetek rss nyalábot készíteni a blogomból? Ja, hogy amikor regisztáltam, mindenbe beleegyeztem? Bocs. Azért mégiscsak jobb lenne, ha kivennétek ezt a blogot az egologoról, az most trendi és amúgy sem akarom fölöslegesen szórni a sziporkáimat, jobb megtartom őket magamnak.

A zügy

Na, emellett én sem mehetek el úgy, mintha nem történt volna semmi, pedig szeretném, hogy képes legyek ilyenek mellett elmenni. Majd legközelebb.

Pár hónapja én is olvasom a Tihi blogját és teljesen kiakaszt, hogy milyen nyelvet enged meg magának és milyen témákat dolgoz fel mennyi megértést tanusítva a tárgyalt emberek, fogalmak, stb irányába. De hamar rájöttem, hogy nem szabad kommentálni a blogját, mert az a típus, aki "logikus" érvekkel mindig bebizonyítja a maga igazát, ezért szép lassan komoly haladást értem el abban, hogy ne vegyem komolyan azt, amit ír. Azt hiszem, sokan mások is így vannak ezzel, de most olyan lehetőség adódott, amit nem lehetett kihagyni, és sokan ki is használták. Remélem azért, hogy legközelebb nem csak a helyesírási kifogások lesznek ennyire részletesen kitárgyalva (bár érdemben most sem válaszolt arra, hogy mennyire elrugaszkodott volt az írása a valóságtól).

Dolgok

Blogok. Volt régebben néhány nagyon jó blog amit olvastam, talán azok alapozták meg a függőségemet és később azt, hogy én is írásra vetemedtem. Egyiket sem olvasom mostmár, 108 és Belle is kihagyott hosszabb időszakokat és én nem tértem vissza hozzájuk, bármennyire is zseniálisan írt 108 a kedvenc témáimról és bármennyire is "mély" volt Belle. Aztán valamelyik nap megvettem a Belle könyvét, románul, de nem jutottam az első harminc oldalon túl. Nemrég pedig hallgattam a szokásos egy hetes késéssel a letöltött Chris Moyles sót és bejött beszélgetni egy Billie Piper nevű színésznő, aki Bellet játssza az életének ezúttal tévé sorozattá avanzsált történetében. Eddig két rész jött "ki", de ha jól értem, csütörtökönként megy, ezért nem kell sokat aludni a következő epizódig. De még nem vettem a fáradtságot, hogy megnézzem Belle mit gondol a saját életéről tévés megjelnítésben, már a tetemes jogdíjak melengető érzését félretéve.

Most egész más blogokra vagyok rákattanva. Ezeket a blogokat nem valami kellemes olvasni, de valamiért mégis elolvasom őket (naponta sokszor), de az utóbbi héten örömmel konstatáltam, hogy jelentősen csökkent a hatásuk, hiába, ezt az érzést nehezebb fentartani blogokkal, az emberben hamar bekapcsol az unalom érzés, ha mindig ugyanazt olvassa, csak másképp tálalva. De azért vannak elgondolkodtató blogok is ebben a témában, amelyeket jó olvasni, kár, hogy annyira jók. Azt hiszem, a kommentek száma fordítottan arányos egy blog minőségével, már azoknál a blogoknál ahol lehet minőségről beszélni.

Politika. Igaza van Nellinek, értelmetlen úgy tenni, mintha nem történne semmi körülöttünk, pedig történik és valamennyire még követem is, igaz inkább blogokon keresztül, bár nagyon sajnálom, hogy ide is betört az aktuálpolitika, sokkal jobban élveztem az Észak-Dél Korea helyzetről olvasgatni anno, annak legalább nem volt élet (étel? :) szaga. A baj az, hogy engem egyik oldal sem győzött meg, bár azt hiszem, a hiba az én készülékemben van, sajnos nem tudok hinni a politikusoknak, ugyanúgy nem férnek bele a világképembe az igaz politikusok mint Isten (pontosabban azt elhiszem, hogy más hisz bennük, de mivel nem tudok semmit mondani róluk, nem foglalkoztat a létezésük, de tisztelem azoknak a véleményét akit igen, elvégre nem lehet mindenki programozó :)). Ezért nem tudom kire adjam le a voksomat, mondjuk ez nem azt jelenti, hogy tanácsot szeretnék kérni. Azt tudom, hogy érdekel a káoszelmélet (vagy legalábbis amit én káoszelméletnek hiszek :).

István letörölte a blogját, lassan kezd egy kicsit hiányozni. Ez nem jó. Lehet vissza kéne térni a messengerhez. :)

Ma megnéztem a másik blogom látogatottságát és úgy vettem észre, a wordpress kiemelte az effect kulcsszónál, pedig ugye alig írok bele. Azt hiszem, ami kevés időt ezután blogolásra fogok szánni, inkább abba fektetem, 7 bejegyzéssel érdekesebbnek ítélnek (a látogatottsági arányról nem tudok, ugyanis ezen nem követem, azon meg automatikusan megteszi a wordpress, ez számomra negatívum, bár eddig elég könnyű volt ellenállni a statisztika követésének és hát ugye van natív Latex támogatás, hurrá) mint ebbe a blogba, a maga 260 sületlen bejegyzésével. Persze, néha fogok írni ide is azért, talán az sem kell majd hozzá, hogy aznap négyszer meghallgassam a Zene hangjai soundtracket.

Viccek

Két szupport vektor beszélget. Azt mondja a raccsoló a másiknak:
- Elegy innen, fujj.
- Eredj te, én vagyok a kiválasztott!

(Na jó, ezt szerintem még az értők sem értik, szóval ugye ma szemináriumot kell tartsak az l0 norma (ami NP teljes, tehát a vak szerencsén kívül nem segít semmi a megoldásában) l1 (olvasd el egy) norma általi közelítéséről egy cikk alapján, ezért ihletődtem így meg, deszar :))

Másik vicc ez a cikk az Intelligent Fallingról, kedvenc mondatom: "...there are many phenomena that cannot be explained by secular gravity alone, including such mysteries as how angels fly, how Jesus ascended into Heaven, and how Satan fell when cast out of Paradise." Jesszus. :))) (Ja és köszi Zalán a linket, ezen egész nap szórakozhatom.)

Online/offline önmérséklet

Kicsit régebbi ez a hír, miszerint Angliában megvonták két teniszező ösztöndíját a frissen nyitott teniszakadémián, ugyanis "indecens" képeket tettek fel egy social networking sitera. És én még azt hittem, az angolok megértőek...