Szokásomhoz híven, a legutóbbi bejegyzést rendesen összecsaptam és pont az alaptézist, amire felépítettem a mondandómat felejtettem ki. Szóval most itt jön, aztán majd valószínűleg lesz még bejegyzés ebben a témában, mert még mindig foglalkoztat és persze most is sok minden ki fog maradni.
Szóval én azon ritka csoportjához tartozom az embereknek, akik először kaptak számítógépet (93 karácsony, C64) és csak sokkal később lett saját fényképezőgépük (2007 karácsony, a marseillei útat megörökíteni). Persze volt otthon filmes fényképezőgép, de valahogy nem érdekelt egyáltalán. Én előbb írtam a képernyőn összefolyó gömböket, minthogy lefényképeztem volna egy almát. Ennek köszönhetően kialakult bennem egy elvárás a képekkel szemben, a demós múltamnak is köszönhetően, mindig is úgy tekintettem a képekre, amelyek mögött valamilyen módszer bújik meg és amelyre először rá kell jönni és utána paraméterezni úgy, hogy az tetszetős legyen. Persze nálam ez nagyjából úgy jelent meg, hogy nagy nehezen rájöttem a módszerre és azzal kábé el is veszítettem az érdeklődésem iránta, a paraméterezés és szépítgetés már elmaradt. így sikerülhetett, hogy ilyen szín-förmedvényeket is sikerült kiadni. :) Azt hiszem, az első paletta volt ez a sárga-piros amit inkább a turbulencia+zaj textúrageneráló debuggolására használtam, mint arra, hogy egy kellemes, nézhető képet generáljak. Na mindegy, szóval az a lényeg, hogy a képek mögött módszer kell legyen és paraméterek amiket húzni lehet.
Ez persze némileg ráillik a művészeti fotográfiára is, ott is vannak gondolatok, a dolgoknak helye és viszonya, mozgó és álló dolgok, kompozíció, miegymás. Ami viszont hiányzik, az a paraméterezhetőség és én anno mindig is nagyon fontosnak tartottam a paraméterezhetőséget, még ha általában nem is igazán éltem vele. A digitális és némileg az analóg fotózásban is van egy bizonyos paraméterezhetőség, lehet mindenféle színgörbéket és histogrammokat lokálisan és globálisan húzogatni, de egyrészt ez nagyon sok munka (amit megint nem szeretek :)) és másrészt igen limitált.
Én olyant akarok, hogy úgy készíthessek a tengeren a napfelkeltéről képet, hogy nem kell korán felkeljek, hanem csak egyszerűen a nap közepén készítek egy képet és paraméterező rendszerben ki tudom szedni az embereket a vízből, a hullámokat el tudom simítani, a napot le tudom hozni a tenger színtjére és a rendszer újraszámolja a fény szóródását az atmoszférában. Ezt nevezem én paraméterezhetőségnek és hiszek benne, hogy el fogunk ide jutni, illetve már vannak kezdetleges ilyen rendszerek, amelyek mondjuk ugyanazt a képet különböző napszakokra vagy akár különböző évszakokra transzformálják, de egyrészt még nagyon egyszerű a modelljük, másrészt komolyabb feladatokkal, mint mondjuk egy ember vagy egy épület kitörlésével nem igazán bírkóznak meg. De eljön majd az idő, hogy mindez menni fog, a sok adat és sok intelligenciának köszönhetően, amit egy ilyen rendszerbe fogunk pakolni. Na ezért érdekel engem inkább a digitális fényképezés. A lustaság a digitális világ legnagyobb szövetségese. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése